//////////////// MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR \\\\\\\\\\\\\\\\
Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból származik. A
szerzõi és egyéb jogok a dokumentum szerzõjét/tulajdonosát
illetik (amennyiben az illetõ fel van tüntetve). Ha a szerzõ
vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési
és felhasználási jogokról, akkor az õ megkötései felülbírálják
az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak õ a felelõs azért, hogy
ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése
nem sérti mások szerzõi jogait. A MEK üzemeltetõi fenntartják
maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad
terjesztésének lehetõségét illetõen, akkor töröljék azt a MEK
állományából.
Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható,
terjeszthetõ, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegû
alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való
megfelelõ hivatkozással használható. Minden más terjesztési és
felhasználási forma esetében a szerzõ/tulajdonos engedélyét
kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig
benne kell maradnia.
A Magyar Elektronikus Könyvtár elsõsorban az oktatási/kutatási
szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonatkozású,
szabad terjesztésû elektronikus szövegekkel. A MEK projekttel
kapcsolatban a MEK-L@huearn.sztaki.hu e-mail címen lehet
információkat kapni és kérdéseket feltenni. A MEK központi
Internet szolgáltatásainak URL címei: <http://www.mek.iif.hu>,
<gopher://gopher.mek.iif.hu> és <ftp://ftp.iif.hu/pub/MEK>.
\\\\\\\\\\\\\\\\ HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY ////////////////
Felhasználói útmutató a HTML-rõl
--------------------------------
Készítette: Jakab István (INFO V/1)
Készült a Veszprémi Egyetem
Mûszaki Informatika és Automatizálás szakán
(-1994-).
Felhasznált irodalom: A Beginner's Guide To HTML
(NCSA - pubs@ncsa.uiuc.edu)
E-mail címem: jakabi@almos.vein.hu
Az utolsó módosítás idõpontja: 1994. 11. 29.
A HTML (Hypertext MarkUp Language) a World Wide Web által használt
dokumentum szerkesztõ nyelv. Ezen útmutató segítségével az olvasó
megismerheti a HTML dokumentumok írásának technikáját.
Tartalom:
---------
Bevezetés
---------
Az egyes rövidítések jelentései
WWW
World Wide Web
SGML
Standard Generalized Markup Language - Tulajdonképpen ezt
tekinthetjük a "formázott" szövegek programnyelvének.
DTD
Document Type Definition - SGML-en alapulo dokumentum
szerkesztési módszerrel készített implementáció. Egy egyszerû
példával élve: a Fortran egy program számára olyan, mint az
SGML egy DTD számára.
HTML
HyperText Markup Language - a HTML egy SGML DTD. Tehát a HTML
nem más mint a World Wide Web dokumentumok szerkesztésekor
használt stíluselemek gyûjteménye.
Mi az, amirõl itt nem esik szó?
Ez az útmutató feltételezi, hogy:
* olvasója rendelkezik az NCSA Mosaic vagy más WWW kliens
kezelésének ismereteivel,
* ismeri a World Wide Web szerverek és kliensek mûködésének elvét
és
* elérhetõ számára egy World Wide Web szerver az általa szerkesztett
HTML dokumentumok támogatására.
HTML dokumentumok készítése
---------------------------
A HTML dokumentumok szöveg formátumban írodnak így tetszõleges
szövegszerkesztõvel elkészíthetõk (pl. Emacs vagy vi Unix alapú
gépeken).
Jó tanács:
Néhány WWW browser kezdetleges HTML editorral dolgozik, ezért célszerû
többel megismerkedni, mielõtt mélyebben belemennénk a HTML részleteibe.
Egy "mûködõ" dokumentumot a következõ módon tekinthetünk meg
az NCSA Mosaic (vagy valamilyen más WWW kliens) segítségével.
Nyissuk meg a dokumentumot az Open Local opció használatával
a File menün belül. Használjuk a Filters, Directories, és Files
mezõket a dokumentum lokalizálásához vagy írjuk be az elérési
útvonalát és nevét a keresett dokumentumnak Name of Local
Document to Open mezõt használva. Már csak egy OK-t kell nyomni.
Ha változtatni akarunk dokumentumon, a forrás file-on kell
elvégezni a módosításokat. Mentsük el és térjünk vissza az
NCSA Mosaic klienshez és klikkeljünk Reload kapcsolóra. Ekkor
változtatásainknak megfelõ eredménnyel tér vissza a szerkesztés
alatt álló dokumentum.
A minimális HTML dokumentum
---------------------------
Nézzünk meg egy egyszerû példát:
____________________________________________________________________
<TITLE>Ez egy nagyon egyszerû HTML dokumentum</TITLE>
<H1>Ez egy 1-es méretû fejléc</H1>
Üdvözöllek a HTML világában.
Ez egy paragrafus.<P>
Ez pedig egy másik paragrafus.<P>
____________________________________________________________________
A HTML címkék segítségével magyarázza el a kliensnek, hogy hogyan
jelenítse meg a szöveget. A fenti példa használja
* a <TITLE> címkét (ehhez tartozik egy lezáró </TITLE> címke is),
amivel a dokumentum címét tudjuk megadni.
* a <H1> fejléc címkét (természetesen a lezáró címkével </H1>
együtt), és
* a <P> paragrafus vége címkét.
A címkék mindig párban állnak, pl. <H1> és </H1>. A zárócímke
megegyezik a kezdõcímkével egy slash-sel kiegészítve. A példában, a
<H1> címke magyarázza el a kliensnek, hogy kezdjen el egy 1-es szintû
fejlécet formázni, és a </H1> címke jelenti a fejléc végét.
Az egyetlen kivétele a párbaállítasi szabálynak a <P> paragrafus vége
címke. Tehát nincs olyan valami, hogy </P>.
Megjegyzés: a HTML nem érzékeli a kis- és nagybetûk közötti különbséget.
A <title> címke teljesen ekvivalens a <TITLE> vagy a <TiTlE> címkével.
Nem minden címke hajtódik végre az egyes World Wide Web browserek
által. Ilyen esetekben a browser egyszerûen figyelmen kívül hagyja a
problémás címét.
A dokumentum címe
-----------------
Minden HTML dokumentumnak van címe. A cím általában elkülönítve
jelenik meg a dokumentumtól és elsõlegesen a dokumentum azonosításánál
van szerepe in (pl. WAIS-szel történõ keresés). Célszerû több szóból
álló, a dokumentum célját jól definiálló címeket használni.
Az NCSA Mosaic kliens esetén a Document Title mezõ a kép tetején,
a menüsor alatt helyezkedik el.
A címet generáló címke (utasítás) <title>. A címet általában a
dokumentum elsõ sorában szokás megadni.
Fejlécek
--------
A HTML-ben hat különbözõ méretû fejléc elõállítására van lehetõség
(1-tõl 6-ig számozva), ahol az 1-es jelenti a legkiemeltebb fejlécet.
A fejlécek nagyobb és/vagy vastagabb betûvel jelenítõdnek meg, mint a
szöveg testének tartalma. Az elsõ fejléc a dokumentumban a következõ
módon címkézendõ: <H1>. A fejléc címke szintaktikája:
<Hy>A fejléc tartalma</Hy>
ahol y a fejléc szintjét meghatározó szám 1 és 6 között.
Például, a "Fejlécek" fejezet elején található fejléc a következõképpen
áll elõ:
<H3>Fejlécek</H3>
Paragrafusok
------------
Sok szövegszerkesztõvel ellentétben a szavak ill. mondatok között
kihagyott üres részeket a HTML nem tekinti mérvadónak. A szöveg
tördelése bárhol lehetséges a forrás file-ban, a nagyobb szünetek
egyetlen space-re nyomódnak össze (kivétel a cím <TITLE> mezõ). Az
elõbbi egyszerû példában az elsõ paragrafust így kódoltuk:
Üdvözöllek a HTML világában.
Ez az elsõ paragrafus. <P>
A forrás file-ban a két mondat közt sort emeltünk. A Web browser
figyelmen kívül hagyja ezt a soremelést és csak akkor kezd új
paragrafust, amikor eléri a <P> címkét.
Fontos: Minden egyes paragrafust le kell zárni a <P> címkével,
ugyanis a kliens figyelmen kívül hagyja a szövegegységek közötti
szüneteket, üres sorokat a forrás file-ban. A <P> címkék nélkül
a dokumentum egyetlen nagy paragrafussá válna. A HTML teljesen a
címkékre hagyatkozik a szöveg formázásánál. (Az egyetlen kivétel
amikor a szöveg "elõformázott" lásd késõbb.) A következõ példa
ugyanazt az eredményt állítaná elõ mint az elõbb bemutatott:
____________________________________________________________________
<TITLE>Ez egy nagyon egyszerû HTML dokumentum</TITLE><H1>Ez egy
1-es méretû fejléc</H1>Üdvözöllek a HTML világában. Ez egy
paragrafus.<P>
Ez pedig egy másik paragrafus.<P>
________________________________________________________________________
Célszerû viszont megtartani HTML file-ok olvashatóságát, a fejléceket
nem árt új sorba írni, a paragrafusokat pedig egy-egy üres sorral
elválasztani.
Láncolás más dokumentumokhoz
----------------------------
A HTML hatékonysága onnan ered, hogy lehetõséget ad a dokumentum
egyes részeinek más részekhez (akár képekhez) történõ láncolására
ill. más dokumentumokkal is kialakítható ez a kapcsolat. A kapcsolódási
területek (szavak, képek) rendszerint - a felhasznált kliens jóvoltából
- kiemelõdnek, jelezve, hogy hypertext elágazási pontok.
Az NCSA Mosaic kliens esetén a hypertext linkek más színnel és
aláhúzással jelennek meg (alapértelmezésben).
A HTML egyszerû hypertext-kapcsoló utasítása az A, ami az anchor (horgony)
szóból származik.
Horgonyok elhelyezése a dokumentumban:
--------------------------------------
1. A horgony definícióját a következõképpen vezetjük be: <A
2. Meghatározzuk azt a dokumentumot, amire mutatni akarunk:
href="filename.html" és bezárjuk a nyitócímkét: >
3. Most következik az a szövegrész, amely a kapcsolódási pont lesz
az adott dokumentumban (azaz ez lesz a színes és/vagy aláhúzott
szövegrész)
4. Végül gépeljük be a lezáró címkét: </A>
Ez egy minta hypertext referencia:
<a href="pelda.html">Példa</a>
Ez a sor létrehoz egy "Példa" formájában megjelenõ kapcsolódási pontot
a szövegben és egyben egy hyperlinket a pelda.html dokumentumhoz.
Uniform Resource Locator
------------------------
A Uniform Resource Locator (URL) nem más, mint egy hivatkozási forma,
amelyet a WWW dokumentumok esetén külsõ file-okra történõ hivatkozások
során használnak. Az URL segítségével tudjuk megadni az elérendõ
forrás típusát (pl.: gopher, WAIS) és a file elérési útvonalát.
Ez a következõ formában történik:
"séma"://host.domain[:port]/útvonal/filenév
ahol a "séma" a következõk valamelyike:
file
file a saját rendszereden
ftp
file egy anonymous ftp szerveren
http
file egy World Wide Web szerveren
gopher
file egy Gopher szerveren
WAIS
file egy WAIS szerveren
A "séma" (scheme) a fentieken kívül lehet news ill. telnet is, de ezek
jóval ritkábban fordulnak elõ.
A port-szám általában elhagyható az URL-bõl.
Ha például dokumentumod valamely pontjából erre az útmutatóra
szeretnél mutatni, a következõket kell beszúrnod dokumentumodba:
<A HREF="http://spartacus.vein.hu/home/users/jakabi/utmutato.html">
Felhasználói útmutató HTML-rõl</A>
Ez a sor létrehozza a "Felhasználói útmutató a HTML-rõl" feliratot a
szövegben, és egyben egy hyperlinket, ami elvezet ehhez a dokumentumhoz.
Más dokumentumokban található szövegrészeket meghatározó horgonyok
------------------------------------------------------------------
A horgonyok segítségével lehetõség nyílik a szövegrészek közötti
"szabad" mozgásra. Tegyük fel hogy, az A dokumentumból a B dokumentum
egy meghatározott szakaszára szeretnénk utalni. Elsõ dolgunk megadni a
horgony nevét (named anchor) a B dokumentum kiválasztott szakaszában.
Például, a "Frisshírek" horgony nevet a következõképpen kell megadni a
B dokumentumban:
Lássuk a nap <A NAME="Frisshírek">híreit !</A>.
Majd, amikor az A dokumentumban létrehozzuk a linket, nemcsak a file
nevét kell megadnunk, hanem a horgony nevét is egy hash markkal ("#'')
elválasztva a filenévtõl:
Itt a B dokumentum egy meghatározott szakaszára
<A HREF="documentB.html#Frisshírek">mutatok</A>.
Ezek után, ha az A dokumentum "mutatok" szavára klikkelünk egyenesen
a B dokumentum "híreit !" szövegrészére ugrik a kliens.
Azonos dokumentum szövegrészeit meghatározó horgonyok
-----------------------------------------------------
Technikája gyakorlatilag megegyezik az elõzõ részben tárgyaltakkal,
azzal a különbséggel, hogy a filenév most elhagyható.
Megjegyzés: Az NCSA Mosaic kliens Back kapcsolója nem mûködik
dokumentumon belüli horgonyok esetében mivel a Back itt kizárólag az
elõzõ dokumentumra való visszatérést szolgálja. Így a visszatérésre a
dokumentumon belül csak manuális módon van lehetõségünk a scroll bar
használatával.
További kiemelõ címkék
----------------------
Az eddig tárgyalt eszközök elegendõek egy egyszerûbb HTML dokumentum
elkészítéséhez. A következõkben olyan címkékrõl lesz szó, amelyekkel
listákat lehet létrehozni, karaktereket lehet formázni, stb. Ezen
eszközök birtokában áttekinthetõbb, igényesebb dokumentumok
szerkeszthetõk.
Listák
......
A HTML számozatlan, számozott és leíró listák létrehozását támogatja.
A lista egyes elemei közt nincs szükség paragrafus elkülönítésre.
Ezt a feladatot a listaelemek címkéi látják el.
Számozatlan listák
..................
1. A lista megnyitó címkéje az <ul>.
2. A lista egyes pontjait az <li> címkével kell bevezetni, majd
ezután írhatjuk a listaelemnek szánt szövegrészt. (Ne felejtsük
el, hogy itt nincs szükség lezáró címkére.)
3. Végül a listát a lezáró címkével </ul> kell befejeznünk.
Alább egy kételemû listát láthatsz:
<UL>
<LI> alma
<LI> banán
</UL>
Ez a következõ formában jelenik meg:
* alma
* banán
Megjegyzés: A egyes kliensek különbözõ módon jeleníthetik meg a
számozatlan listákat. A menüpontok elkülönítésére különbözõ
szimbólumok használatosak (pl.: telt kör, gondolatjel---).
Számozott listák
................
A számozott listák (rendezett listának ("ordered list") is szokás
nevezni, innen ered a címkében használt rövidítés is) beveztésére az
<ol> címkét használjuk. A listaelemek elé ugyanazt az <li> címkét
kell begépelni, mint a számozatlan listák esetében. Például:
<OL>
<LI> narancs
<LI> õszibarack
<LI> szõlõ
</OL>
A fenti forrás eredménye:
1. narancs
2. õszibarack
3. szõlõ
Leíró listák
............
A leíró listában két szerkezeti egység váltogatja egymást:
Az elsõ szerkezeti egység a leírás címe (angol megfelelõje "description
title", innen ered a dt rövidítés a címkében), a második szerkezeti
egység a leírás leírása (angolul "description description", rövidítése
dd). A leírás rendszerint új sorban kezdõdik, mivel a kliens a teljes
sorszélességet a dt mezõ számára foglalja le.
Így néz ki a forrás file-ban egy leíró lista:
<DL> Gyakori rövidítések
<DT> JPEG (Joint Photographic Experts Group)
<DD> Egyre jobban terjedõ, igen tömör, de információvesztéssel járó
formátum grafikus állományokhoz.
<DT> GIF (Graphics Interchange Format)
<DD> Eredetileg a CompuServe hálózaton használt formátum grafikus
állományok tömör tárolására, az egyik legelterjedtebb képformátum
jelenleg.
</DL>
A fenti leíró lista alkalmazás közben:
Gyakori rövidítések
JPEG (Joint Photographic Experts Group)
Egyre jobban terjedõ, igen tömör, de információvesztéssel
járó formátum grafikus állományokhoz.
GIF (Graphics Interchange Format)
Eredetileg a CompuServe hálózaton használt formátum grafikus
állományok tömör tárolására, az egyik legelterjedtebb
képformátum jelenleg.
A <DT> és <DD> részek tartalmazhatnak több paragrafust (paragrafus
címkékkel szeparálva), listákat vagy más szerkezettel leírt
információt is.
Egymásba ágyazott listák
........................
A listák tetszõleges mélységben egymásba ágyazhatók, vagyis bármely
listaelem lehet egy további lista. Létrehozhatunk akár több paragrafust
is beágyazott listák formájában egyszerû listaelemekhez rendelve.
Ne felejtsük el, hogy a számozatlan listák megjelenése kliensenként
változhat. Elõfordulhat, hogy az egymást követõ szintek elkülönítésére
nincs biztosítva más és más szimbólum (mint például kör vagy négyzet---).
Az NCSA Mosaic kliens megkülönbözteti az egyes szinteket, a
második szinten lévõ listaelemek "golyócska" helyett kis
négyzetet kapnak.
Példa az egymásba ágyazásra:
<UL>
<LI> A Föld leghosszabb folyói:
<UL>
<LI> Nílus
<LI> Jangce
<LI> Amazonas
</UL>
<li> A Föld legnagyobb tavai:
<UL>
<LI> Kaszpi-tenger
<LI> Felsõ-tó
<LI> Viktória-tó
</UL>
</UL>
Ez a beágyazott lista az alábbiak szerint jelenik meg:
* A Föld leghosszabb folyói:
o Nílus
o Jangce
o Amazonas
* A Föld legnagyobb tavai:
o Kaszpi-tenger
o Felsõ-tó
o Viktória-tó
Elõformázott szöveg
...................
A <pre> címkét elõformázott ("preformatted", innen ered a pre
rövidítés) szövegek írására használjuk, ami azt jelenti, hogy az
így bevezetett szövegrész változatlan formában fog megjelenni, azaz
a kliens nem tördeli a sorokat, a begépelt szünetek, új sor kezdések,
bekezdések stb. a megírt formában jelenítõdnek meg. Mint késõbb látni
fogjuk, programrészletek megjelenítésekor játszik fontos szerepet
ez az eszköz.
Például, tegyük fel, hogy ez olvasható a forrás file-ban:
<PRE>
#!/bin/csh
cd $SCR
cfs get mysrc.f:mycfsdir/mysrc.f
cfs get myinfile:mycfsdir/myinfile
fc -02 -o mya.out mysrc.f
mya.out
cfs save myoutfile:mycfsdir/myoutfile
rm *
</PRE>
Így néznek ki a fenti sorok a kliensnél is:
#!/bin/csh
cd $SCR
cfs get mysrc.f:mycfsdir/mysrc.f
cfs get myinfile:mycfsdir/myinfile
fc -02 -o mya.out mysrc.f
mya.out
cfs save myoutfile:mycfsdir/myoutfile
rm *
Hypertext referenciák (és más HTML címkék) is használhatók az
elõformázott szövegrészekben.
Idézetek kiemelése
..................
Az idézetek elkülönítésére a szöveg többi részétõl a <blockquote>
címke áll rendelkezésünkre. (Lezáró címkéje: </blockquote>.)
Például:
<blockquote>
S e pillanatban, mintha a lába
elé gurítottak volna valamit,
hirtelen megállott. Egy kis gyerekalak ugrott elibe a kunyhó
mellõl. Megtorpant a vörösinges vezér,
és mögötte megállt, egymásnak lökõdött a harcoló sereg. <P>
És a kis szõke, vékony csontú, beteg gyerek abban a pillanatban
ölre kapta a nagy Áts Ferit,
és rettenetes erõfeszítéssel, amelyhez
csak a láza, a forró, lüktetõ láza, az önkívülete adta szegény kis
testének az erõt, a meglepett
vezért annak rendje és módja szerint a földhöz teremtette.<P>
</blockquote>
Az eredmény a következõ:
S e pillanatban, mintha a lába elé gurítottak volna valamit,
hirtelen megállott. Egy kis gyerekalak ugrott elibe a kunyhó
mellõl. Megtorpant a vörösinges vezér, és mögötte megállt,
egymásnak lökõdött a harcoló sereg.
És a kis szõke, vékony csontú, beteg gyerek abban a pillanatban
ölre kapta a nagy Áts Ferit, és rettenetes erõfeszítéssel,
amelyhez csak a láza, a forró, lüktetõ láza, az önkívülete
adta szegény kis testének az erõt, a meglepett vezért annak
rendje és módja szerint a földhöz teremtette.
Címek
.....
Az <address> címkét a HTML dokumentumokban a file szerzõjének
megnevezésére használják és egyúttal így lehet lehetõséget biztosítani
a szerzõvel való kapcsolatteremtésre. (Pl.: megadható egy email cím
is). Rendszerint ez az utolsó tétel a dokumentumban.
Például, ezen útmutató utolsó bekezdése:
<address>
Felhasználói útmutató a HTML-rõl / WWW / www@spartacus.vein.hu
</address>
Az eredmény:
Felhasználói útmutató a HTML-rõl / WWW / www@spartacus.vein.hu
Karaktertípusok
...............
Egyes szavak vagy akár egész mondatok begépelésekor lehetõségünk van
ezek megjelenítési stílusának, típusának megadására. Logikai típusról
akkor beszélünk, ha azt a kliens definiálja.
Nézzünk egy példát: A <cite> típust a kliens az italic típussal
azonosíthatja. Minden egyes esetben, amikor a kliens a <cite> címkével
találkozik automatikusan italic formában jeleníti meg a szöveget.
A fizikai típusokat a felhasználó határozza meg. Ilyen típusok
esetén a kliens feladata kizárólag a megjelenítés (hiszen ezek elõre
rögzített típusok). Például: Az <i> címke tájékoztatja a klienst
arról, hogy a szöveget italic típussal kell megjelenítenie.
HTML dokumentumainkban célszerû minden lehetséges helyen logikai
típust használni. A jövõbeli alkalmazások ugyanis lehet, hogy
egyáltalán nem fognak fizikai típusokat használni.
* Italic
o <i>szöveg</i>: a szöveget dõlt betûkkel írja.
o <em>szöveg</em>: szintén dõlt betûket használ hangsúlyozásra.
o <cite>szöveg</cite>: nevek, könyvek, kézikönyvek vagy ezek
részleteinek idézésekor használatos.
o <var>szöveg</var>: változókat jelölhetünk ezzel a típussal.
* Bold
o <b>szöveg</b>: megvastagítja a szöveget.
o <strong>szöveg</strong> szintén a kihangsúlyozás célját
szolgálja.
* Fix szélességû betûk
o <tt>szöveg</tt>: a szöveget állandó szélességû betûkkel írja.
o <code>szöveg</code>: gyakorlatilag azonos az elõzõvel.
o <samp>szöveg</samp>: mintapéldák megjelenítési típusa.
o <kbd>szöveg</kbd>: ezzel célszerû a keyboard egyes billentyûire
utalni.
* Egyéb
(a következõ speciális típus még nem mûködik az NCSA Mosaicban)
o <dfn>szöveg</dfn>: italic formában jeleníti meg a definíció
szövegét.
Speciális karakterek
....................
HTML dokumentumok szerkesztésekor három karakter tekintendõ speciálisnak
(az ASCII vagy ISO 8859 karakter készleten belül).
A szóbanforgó karakterek a következõk:
* a bal oldali "háromszög" zárójel (<),
* a jobb oldali "háromszög" zárójel (>)
* az "és" jel (&).
A probléma ezekkel a karakterekkel az, hogy nem gépelhetõk be egyszerûen
a dokumentum írásakor.
A háromszög zárójeleket a HTML címkék elõállításakor használjuk
(mint már láttuk), míg az "&" jelet ezen ill. más karakterek elrejtõ
eszközeként alkalmazzuk:
* < ez a karakterkombináció a baloldali háromszög zárójel
( < ) ún. elrejtõ sorozata (escape sequence).
* > ez a jobboldali háromszög zárójel ( > ) elrejtõ sorozata.
* & végül ez az & elrejtõ sorozata.
Ne felejtsük el, hogy az "elrejtõ sorozat" egy olyan karakterfüzér,
amely egyetlen karaktert jelenít meg. A füzért pontosvesszõvel kell
lezárni. A konverziót a kliens hajtja végre, amikor a dokumentumhoz
hozzárendeli a végsõ megjelenítési formáját.
További elrejtõ sorozatok is léteznek, de ezek feladata már nem a
z adott karakter elrejtése a HTML fordító elõl, hanem a 8-bites
karakterkészletek támogatása (ISO 8859-1). Például:
* ö ez a "segéd" sorozat állítja elõ a kis o-ból a kis ö-t.
* ü így lesz a kis u-ból a kis ü.
* È végül ez a segéd sorozat szükséges a nagy E-bõl a
nagy È elõállításához.
Belsõ képek
-----------
Az NCSA Mosaic révén lehetõségünk nyílik X Bitmap (XBM) vagy GIF
formátumu képek beépítésére. Minden egyes felhasznált kép növeli a
dokumentum feldolgozási idejét és nyilván lelassítja a megjelenítési
folyamatot is. Ugyanazon kép többszöri felhasználása viszont nem
jelent számottevõen nagyobb teljesítmény-visszaesést (szemben a kép
egyszeri beépítésével).
Egy kép beépítése a következõképpen történhet:
<IMG SRC="S_PARROT.GIF">
Alapértelmezésben a kép mellé szánt szövegrész a kép alsó része
mellett jelenik meg.
Ha az align=top paramétert is használjuk, akkor a kliens a megfelelõ
szövegrészt a kép felsõ része mellett fogja elhelyezni.
Így a teljes "kép beépítõ" címke a kép felsõ részéhez történõ
hozzárendeléssel:
<IMG ALIGN=top SRC="S_PARROT.GIF">
Ha nagyobb képrõl van szó (a képernyõ jelentõs részét kitöltõ képek
esetén), célszerû elhelyezni egy "paragrafus vége" (<p>) címkét a
beépítõ sor elõtt. Majd ezt a sort is zárjuk le egy "paragrafus vége"
címkével. (Van egy másik lehetõség is: külön ablak megnyitása a kép
számára - errõl a "Külsõ képek" tárgyalásakor lesz szó.)
Külsõ képek
-----------
Lehetõség van külsõ képek mint önálló dokumentumok aktiválására is.
A felhasználó egyszerûen ráklikkel a megfelelõ hyperlinkre (ami
lehet egy szó vagy akár a betöltendõ kép egy belsõ képként beépített,
kicsinyített mása) és a kép egy külsõ viewer segítségével betöltõdik.
Az ilyen külsõ képek azért lehetnek hasznosak, mert nem jelentenek a
fõdokumentum feldolgozásakor idõtöbbletet (feltéve, hogy a hyperlink
szöveg). A belsõ, kicsinyített másolatokkal sincs komolyabb gond,
használhatjuk õket hyperlinkként, hiszen egy bélyeg nagyságú belsõ
kép feldolgozási ideje elhanyagolható nagyobb testvérének ezen
paraméteréhez képest.
Egy külsõ kép meghívásának technikája a következõ:
<A HREF="PARROT.JPG">hyperlink</A>
Az alkalmazható képformátumok: GIF, TIFF, JPEG, RGB vagy HDF.
Problémák
---------
* Míg bizonyos HTML szerkezetek egymásba ágyazhatók (pl.: egy
fejlécet akár horgonyként is megjelölhetünk), addig a legtöbb
esetben az eddig ismertetett struktúrák nem lapolhatják át
egymást.
Például a következõ HTML szerkezet érvénytelen:
<h1>Ez a HTML struktúra <a name="hoppá"> érvénytelen.
</h1></a>
Mivel a jelenleg használt HTML elemzõk egy nem elhanyagolható
hányada nincs kellõ alapossággal felkészítve a tiltott
szerkezetek lekezelésére, ezért ajánlott kerülni az átlapolt
struktúrákat.
* Az NCSA Mosaicban ha az <img> címkével egy olyan képet kérünk,
ami nem létezik vagy nem érhetõ el a megadott útvonalon ill.
szerveren, akkor a kliens a problémás képet az NCSA logoval
helyettesíti.
Például, az <IMG SRC="NemLétezik.gif"> sor begépelése (ahol a
"NemLétezik.gif" egy nem létezõ file) egy hiba logo megjelenését
váltja ki a képnek szánt helyen.
Ha ilyen probléma adódna, elsõnként ellenõrizzük, hogy a kért kép
tényleg létezik-e, és ha nem itt van a hiba, akkor nézzük meg,
hogy a hyperlink hivatkozási területe helyesen van-e kitöltve.
Egy hosszabb példa
------------------
A leírtak összegzéseképpen már csak egy hosszabb HTML példát szeretnék
közzétenni:
________________________________________________________________________
<TITLE> Egy hosszabb példa </TITLE>
<H1> Egy hosszabb példa </H1>
Ez egy nagyon egyszerû HTML dokumentum, aminek ez az elsõ
paragrafusa. <P>
Ez a második paragrafus, ami az ismertetett szerkesztõ eszközök közül
mutat be néhányat. Ez egy szó <I>italic</I> stílusban.
Ez pedig egy <B>bold</B>-dal kiemelt szó.
Lássunk egy képet az unalmas sorok között: <IMG SRC="S_T2.GIF">.
<P>
A harmadik paragrafus az utalásokra mutat példát.
Nézzünk meg egy <A HREF="utalas.html">szóra</A> épülõ hypertext
kapcsolódási pontot, ami az utalas.html file-t indítja el. <P>
<H2> Ez egy kettes méretü fejléc </H2>
A következõ szakasz fix szélességü karakterekbõl fog felépülni: <P>
<PRE>
10 REM VÉGTELEN CIKLUS
20 GOTO 10
</PRE>
Ez egy kételemü, számozatlan lista: <P>
<UL>
<LI> szamóca
<LI> szeder
</UL>
--- és itt a vége ennek a tanulságos példának. <P>
<address> jakab@spartacus.vein.hu </address>
________________________________________________________________________