Részei:
A jobboldali tüdőfél: három lebenyből, míg a baloldali tüdőfél kettő lebenyből áll. A lebenyes szerkezetű tüdő a mellüregben a bordák által védve - a rekeszizom felett - helyezkedik el.
Belégzéskor oxigént vesz fel a tüdőnk, ami a vér áramlásával testünk minden sejtjéhez eljut. Oxigén nélkül a legtöbb sejt csak 1-2 percig képes élni. A sejtek az oxigén segítségével a táplálékot energiává, széndioxiddá és vízzé alakítják. A tüdő a kilégzéskor a széndioxidot és a vizet távolítja el a szervezetből. A lebenyes szerkezetű tüdő a mellüregben helyezkedik el.
A porcos felépítésű légcső két főhörgőre ágazva torkollik a tüdőbe, ahol kisebb hörgőkre és hörgőcskékre oszlik.
A gázcsere a szőlőfürtszerű léghólyagocskák falán keresztül megy végbe, amit sűrű hajszálérhálózat vesz körül. A léghólyagocskák kb. 100 m2 (fél teniszpálya) légző felületet hoznak létre. A be- és kilégzés folyamatát légző izmaink (rekeszizom, bordaközi izmok) segítik. A gázcsere alapja a külső légkör és a légzőszerv belső ürege közötti nyomás kiegyenlítődése.
Az ember hangképzése a kilégzéshez kötött. Kilégzéskor a kiáramló levegőben - a rugalmas hangszalagok és az állandóan változó méretű hangrés révén - rezgések keletkeznek "szervezetünk hangládájában", a gégében.
Nyugalmi állapotban percenkét kb. 16 - szor veszünk levegőt. Egy légvétellel fél liter levegőt lélegzünk be, így percenként 8 liter levegőt cserélünk ki a tüdőnkben. A légző izmok eltérő működése alapján a nők és a gyerekek mellkasi, míg a férfiak a hasi légzőtípusba tartoznak.