Karol Jozef Wojtyla Született

Karol Jozef Wojtyla

Született: 1920. május 18-án Wadowicében (Lengyelország), Krakkótól 50 km-re, Elhunyt: 2005. április 2. (21:37), Vatikán

Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó és Emilia Kaczorowka tanárnő fia. Miután édesanyja 1929-ben meghalt, édesapja egyedül nevelte tovább két fiát, azonban nem sokkal később 1931-ben huszonhat éves bátyja is meghalt. Így csak ketten maradtak a családban. 9 évesen volt elsőáldozó és 18 éves korában konfirmált. Wadowicében járt gimnáziumba, majd érettségi után a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be 1938-ban, és egy dráma iskolába is járni kezdett. A náci megszállók 1939-ben bezárták az egyetemet, ezért egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott, hogy megélhetését biztosítsa. 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműködött a "Rabszodikus Színház" nevű, szintén titokban működő társulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológiai szakán.

1946. november elsején pappá szentelték. Röviddel ezután Rómába küldték, ahol egy francia pap felügyelete alatt dolgozott. 1948-ban lett a teológia doktora. Ebben az időben papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1948-ban visszatért Lengyelországba, ahol Krakkó több parókiájában is megfordult papként, valamint 1951-ig ő volt a krakkói egyetem káplánja. Később a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1964-ben VI. Pál pápa Krakkó érsekévé nevezte ki, 1967-ben pedig bíboros lett.

1978. október 16-án a katolikus egyház fejévé választották. Az első szláv származású pápa a II. János Pál nevet választotta, közvetlen elődje I. János Pál iránti tiszteletből.

455 év óta ő lett az első – Szent Péter óta sorrendben a 264. - nem olasz pápa. 104 pápai látogatást tett Olaszországon kívül és 131-et Olaszországon belül. Mint Róma püspöke a 328 parókia közül 274-ben járt már. 279 embert avatott szentté és 803-at boldoggá. Pápasága alatt több mint ezer találkozót és audienciát tartott politikusokkal, kormány- és államfőkkel. II. János Pál volt az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsőként látogatást tett az auschwitzi holokauszt emlékműnél.

2003 márciusában, az iraki háború előtti hetekben és napokban János Pál messze túlszárnyalta nyugat Európa vezetőit pacifizmusában. Ellentétben azzal az állásponttal, hogy csak az ENSZ hozhat határozatot a háborúról, illetve annak megkezdéséről Irakban, a pápa még a világszervezettől is megvonta ezt az előjogot azzal a kijelentésével, hogy "az erőszak és fegyverek sohasem oldhatják meg az ember problémáit."

Emlékezetes, hogy 1991-ben, az első Irak elleni hadjárat idején, a pápa akkor is megtagadta a háború igazságosságát, amikor az ENSZ rányomta erre jóváhagyó pecsétjét. Háborúellenességében János Pál tulajdonképpen elődjének megrendíthetetlen állásfoglalását követte, amikor is 1965-ben VI. Pál éppen az ENSZ előtt kiáltotta ki félreérthetetlenül: "Háború, soha többé!" George Bush elnököt pedig János Pál figyelmeztette, hogy majd az amerikai elnök is Istennek válaszol majd cselekedeteiért. "Az aki azt határozza, hogy a nemzetközi törvény által nyújtott békés megoldások kimerültek, nagy felelőséget vállal Isten, lelkiismerete és a történelem előtt" -mondta 1991. március 18-án Joaquin Navarro-Valls, a Vatikán szóvivője.

2005.04.02-i vélemények:

„II. János Pál a legjelentősebb pápa Szent Péter óta.” – írta a londoni The Times.
„Orosz lapok is méltatták szerepét a kommunizmus összeomlásában.”