Fazekasok
Kézművesmunkák
Csongrádi öregfalu
Köröstorok
Gyula |
Mártély község az ország déli részén, Csongrád megyében, Szegedtől 40,
Hódmezővásárhelytől 8 km- re fekvő település. A Tisza közvetlen közelében
fekvő terület gazdag növény- és állatvilágával, termőföldjével, legelőivel
már az újkőkor emberét is vonzotta. Környéke a népvándorlás korában
folyamatosan lakott hely. A honfoglalás után Szent István király a zalavári
bencés apátságnak adományozta a Tisza menti falut földjeivel és halászó
vizeivel együtt. Az Árpád – kori települést és templomát Szent Adorján
mártírról nevezték el. Kiheverte a tatárjárást, a török dúlásokat is
átvészelte, de a török kiűzésekor folyó háborúk során lakatlan pusztává
vált.
Ilyen helyzetben szerezte meg 1723 – ban Mártélyt gróf Károlyi Sándor,
Vásárhely tizenhét pusztája közt az elsőt. Fia dohánykertészeteket
telepített közvetlenül a Tisza partjára. Az egykori falu határát vásárhelyi
gazdák legeltették, majd az urbárium rendelkezéseinek megfelelve
jobbágytelkeire szállásokat, utóbb tanyákat építettek. A dohánykertészek bő
száz évig munkálkodtak a Tisza partján. Tevékenységüknek a dohánymonopólium
vetett véget, de Mártélyon más ok is közrejátszott a tevékenységük
megszüntetésében. A Tisza gátjának elkészülésével (1862) a falu a töltésen
belülre került. A megemelkedő vízszint miatt a lakosok szükségből új
házaikat a vásárhely – mindszenti út mellett építették fel.
A megélhetés gondja miatt a falu lakóinak életformát kellett váltani. Egy
részük az addig is gyakorolt halászat felé fordult, más részük elszegődött a
református vásárhelyi gazdákhoz cselédnek, napszámosnak. Magában a faluban
továbbra is megmaradt a zárt közösség.
Nagy változást hozott a falu életében az, hogy 1882 – ben Hódmezővásárhely
törvényhatósági jogú város Gorzsa pusztával együtt Mártélyt is bekebelezte.
Ettől kezdve szerves része lett a vásárhelyi határnak, még tanyaközpontot
sem alakítottak ki a településen. Házszámai a tanyavilág házszámai
közé sorozódtak. A négy utca egyike sem kapott nevet. Újabb megrázkódtatás
érte a falut 1892 – ben, amikor a 86. átvágás elkészült, amellyel a mártélyi
Tisza holtággá vált. Mártély kiesett a hajóforgalomból. A morotvatón sajátos
növény- és állatvilág alakult ki.
A terület benépesülése 1960 után vett igazi lendületet, bár a strandélet
fejlődése már az ötvenes években megindult. Lakosainak száma jelenleg 1300
fő. A vállalatok és a magánszemélyek üdülői gombamód szaporodnak az
ártérben, a Tisza védőtöltésén belül.
A festőművészeket 1957 óta fokozottan vonzotta az itt létesült nyári tábor,
az alkotás és kiállítás lehetősége.
1971-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a Tisza Mártélyi
hullámterét és a hódmezővásárhelyi hullámtér egy részét Mártélyi Tájvédelmi
Körzet néven védetté nyilvánította.
Néhány évvel ezelőtt kezdték meg a falu központjában a Címeres Emlékpark
kialakítását, építését, Csete György Kossuth-díjas építész tervei alapján,
mely tájba illő, méltó dísze a falunak.
Régió: Mártély hazai szeretettel és remek turizmussal vár minden
vendéget. De most említsük meg a látnivalókat a környéken. Először is ott
van a hódmezővásárhelyi termálfürdő. Hódmezővásárhely ezen kívül híres
köcsögkészítő kézművességéről és Tájházáról, ami egy tanya múzeum. Egy
felejthetetlen kaland meglátogatni Ópusztaszert. Ópusztaszert el
lehet érni Mindszenten keresztül (kb. 4 km-re Mártélytól), ahol egy kis
kompon keresztül át kell kelni a Tisza folyón. Megnézhetjük a magyarok
érkezését Árpád vezér vezetése alatt a Feszty körképnél. A Nemzeti
Történelmi Emlékmúzeum megmutat nekünk egy darabot az ősi magyar
történelemből. Ne felejtsük el Csongrádot se a Körös folyó
megemlítésével együtt, a halászházakkal, illetve Szentes
látnivalóival. Szeged, a megye székhelye, remek lehetőségeket nyújt
arra hogy kiránduljunk. A programok egyike a Szegedi Fesztivál, melyet a Dóm
téren tartanak. A megyénktől keletre meglátogathatunk néhány kitűnő fürdőt,
mint például a gyulai vagy a gyopárosfürdői. Az utóbbiban
meglátogathatunk egy téglából épített kastélyt és egy zenei múzeumot is.
|
Hajohíd
Szegedi Dóm
Szegedi Szabadtéri Játékok
Feszty körkép (részlet)
|