Vásárhelyi tanya


Vásárhelyi tanya


Fazekasok

 


 Kézművesmunkák

 


Csongrádi öregfalu

 


Köröstorok

 


Gyula

 


Mártély
község az ország déli részén, Csongrád megyében, Szegedtől 40, Hódmezővásárhelytől 8 km- re fekvő település. A Tisza közvetlen közelében fekvő terület gazdag növény- és állatvilágával, termőföldjével, legelőivel már az újkőkor emberét is vonzotta. Környéke a népvándorlás korában folyamatosan lakott hely. A honfoglalás után Szent István király a zalavári bencés apátságnak adományozta a Tisza menti falut földjeivel és halászó vizeivel együtt. Az Árpád – kori települést és templomát Szent Adorján mártírról nevezték el. Kiheverte a tatárjárást, a török dúlásokat is átvészelte, de a török kiűzésekor folyó háborúk során lakatlan pusztává vált.
Ilyen helyzetben szerezte meg 1723 – ban Mártélyt gróf Károlyi Sándor, Vásárhely tizenhét pusztája közt az elsőt. Fia dohánykertészeteket telepített közvetlenül a Tisza partjára. Az egykori falu határát vásárhelyi gazdák legeltették, majd az urbárium rendelkezéseinek megfelelve jobbágytelkeire szállásokat, utóbb tanyákat építettek. A dohánykertészek bő száz évig munkálkodtak a Tisza partján. Tevékenységüknek a dohánymonopólium vetett véget, de Mártélyon más ok is közrejátszott a tevékenységük megszüntetésében. A Tisza gátjának elkészülésével (1862) a falu a töltésen belülre került. A megemelkedő vízszint miatt a lakosok szükségből új házaikat a vásárhely – mindszenti út mellett építették fel.
A megélhetés gondja miatt a falu lakóinak életformát kellett váltani. Egy részük az addig is gyakorolt halászat felé fordult, más részük elszegődött a református vásárhelyi gazdákhoz cselédnek, napszámosnak. Magában a faluban továbbra is megmaradt a zárt közösség.
Nagy változást hozott a falu életében az, hogy 1882 – ben Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város Gorzsa pusztával együtt Mártélyt is bekebelezte. Ettől kezdve szerves része lett a vásárhelyi határnak, még tanyaközpontot sem alakítottak ki a településen. Házszámai a tanyavilág házszámai közé sorozódtak. A négy utca egyike sem kapott nevet. Újabb megrázkódtatás érte a falut 1892 – ben, amikor a 86. átvágás elkészült, amellyel a mártélyi Tisza holtággá vált. Mártély kiesett a hajóforgalomból. A morotvatón sajátos növény- és állatvilág alakult ki.
A terület benépesülése 1960 után vett igazi lendületet, bár a strandélet fejlődése már az ötvenes években megindult. Lakosainak száma jelenleg 1300 fő. A vállalatok és a magánszemélyek üdülői gombamód szaporodnak az ártérben, a Tisza védőtöltésén belül.
A festőművészeket 1957 óta fokozottan vonzotta az itt létesült nyári tábor, az alkotás és kiállítás lehetősége.
1971-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a Tisza Mártélyi hullámterét és a hódmezővásárhelyi hullámtér egy részét Mártélyi Tájvédelmi Körzet néven védetté nyilvánította.
Néhány évvel ezelőtt kezdték meg a falu központjában a Címeres Emlékpark kialakítását, építését, Csete György Kossuth-díjas építész tervei alapján, mely tájba illő, méltó dísze a falunak.


Régió:
Mártély hazai szeretettel és remek turizmussal vár minden vendéget. De most említsük meg a látnivalókat a környéken. Először is ott van a hódmezővásárhelyi termálfürdő. Hódmezővásárhely ezen kívül híres köcsögkészítő kézművességéről és Tájházáról, ami egy tanya múzeum. Egy felejthetetlen kaland meglátogatni Ópusztaszert. Ópusztaszert el lehet érni Mindszenten keresztül (kb. 4 km-re Mártélytól), ahol egy kis kompon keresztül át kell kelni a Tisza folyón. Megnézhetjük a magyarok érkezését Árpád vezér vezetése alatt a Feszty körképnél. A Nemzeti Történelmi Emlékmúzeum megmutat nekünk egy darabot az ősi magyar történelemből. Ne felejtsük el Csongrádot se a Körös folyó megemlítésével együtt, a halászházakkal, illetve Szentes látnivalóival. Szeged, a megye székhelye, remek lehetőségeket nyújt arra hogy kiránduljunk. A programok egyike a Szegedi Fesztivál, melyet a Dóm téren tartanak. A megyénktől keletre meglátogathatunk néhány kitűnő fürdőt, mint például a gyulai vagy a gyopárosfürdői. Az utóbbiban meglátogathatunk egy téglából épített kastélyt és egy zenei múzeumot is.
 


Hajohíd

 


Szegedi Dóm

 


Szegedi Szabadtéri Játékok

 

 


Feszty körkép (részlet)

 


Gyopáros


Ópusztaszer