A
külvilágról szerzett legtöbb információnkat a látásra alapozzuk.
Egyszerűen ránézünk valamire és meg tudjuk ítélni a méretét és anyagát,
hogy milyen lehet a tapintása, káros-e vagy sem, milyen messze van
tőlünk. Testünk érzékszerveinek 70 százaléka a szemünkben található.
Ezek adatokat küldenek az agyba, amely feldolgozza azokat. Amit látunk,
az személyes megítélésünktől függ. Ezért van az, hogy nincs két ember,
aki egyformán látná ugyanazt a tárgyat. |
A szem működése
A szem automatikusan úgy működik, hogy minden körülmények között a legtisztább
képet alkossa. Ahhoz, hogy a lehető legtöbb fény juthasson bele,
félhomályban a pupilla kitágul, éles fényben pedig összeszűkül, hogy ne
vakuljunk el. A pupilla méretét két izomcsoport szabályozza: a körkörös
és a sugaras izmok. A körkörös izmok összehúzódásukkal összeszűkítik a
pupillát, a sugaras izmok pedig kitágítják azt. |
A szem a
lencse megváltoztatásával úgy is alkalmazkodik, hogy mind a távoli, mind
pedig a közeli tárgyakról tiszta képet kaphassunk. Ezt a folyamatot
akkomodációnak nevezzük, amely közben a fénysugarak finom fókuszálásával
kapunk éles képet. Ezt a lencsét körülvevő sugártest izmai teszik
lehetővé. Ha távoli tárgyakra nézünk, az izmok ellazulnak, a lencsét
tartó szalagok pedig a szem elején megfeszülnek, és ellaposítják a
lencsét. Ha közeli tárgyakra nézünk, az izmok megfeszülnek, a szalagok
ellazulnak, a lencse pedig kerekdeddé válva téríti el a fénysugarakat.
A szem felépítése
:
-
lencse
-
üvegtest
-
szemideg
-
pupilla
-
szaruhártya
-
írisz – szivárványhártya
-
retina - a szem ideghártyája
Forrás:
Robert Winston : Az ember, Euromedia Group k.s., Ikar,
Prága, 2005 |