1. Mi a photovoltaic (PV) - A napcella (PV elem) felépítése - cellától a modulig:

Becquerel, francia fizikus fedezte fel 1839-ben a fotovoltaikus hatást, amely a fényenergia közvetlen elektromos energiává való átalakításán alapszik. Az elméletét csak 1930-ban írta le az amerikai fizikus, Schottky. A PV új területe 1954-ben alakult ki, mindenekelőtt a napcellák műholdas technikában való sikeres alkalmazásáért.

A napmodulok nemkristályos (amorf) vagy kristályos szilíciumból állnak. Más anyagokból (pl.: GaAs; CuInSe₂) álló napcellák még egyelőre fejlesztés alatt állnak.

A kisteljesítményű – mW; mW – (pl.: napelemes órák; zsebszámológépek) területen az amorf szilícium napcellák uralják a piacot. Ennél a típusnál a szilíciumatomok nincsenek kristályrácsba rendeződve, könnyű őket vékony rétekben felvinni. Amorf szilíciumból azonban előfordulnak kb. 30 W-os névleges teljesítménnyel rendelkező napmodulok is. Hátrányuk a csekély, 5-7 %-os hatásfok, ezért kétszer akkora felületre (Nap által besugárzott felület) van szükség, mint a monokristályos, vagy polikristályos moduloknál.

A nagyteljesítményű – W; kW – tartományban a monikristályos és a polikristályos napcellákat alkalmazzák: