Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola

OM:202718, 6800 Hódmezővásárhely, Kaszap u. 29. Tel.: 62/535-490 , Fax: 62/535-491, e-mail:

közvetlen telefonszámok, GPS: N46.41101 E20.32421, TÉRKÉP

 Főoldal   Linkek   Adatbeírás   Órarend   Vendégkönyv   Fórum   English v.   Szótár  e-napló   moodle   e-mail 
  Az iskola története 1945-től napjainkig     A II. Világháború időszaka  
 


   


1938-tól a valláserkölcsi nevelés mellett erősebb hangsúlyt kap a hazafias nevelés, természetesen a rendszer nacionalista, revíziós célkitűzéseinek megfelelően. "Boldog örömmel emlékeztünk meg 1939. november 5-én a Felvidék egy részének visszatéréséről, február 24-én, Mátyás király évfordulóján a független, nagy és virágzó Magyarországról, július 4-én a gyászos emlékezetű Trianonról és kellően kidomborítottuk, hogy a Kárpátok gerincét csak egy mindenben összeforrt magyarság szerezheti vissza."[12]

A hazafias nevelést 1940/41-tol a hangzatosabb "magyar öntudatra nevelés" váltja föl, amely párosul légoltalmi kiképzéssel, s 1941-tol olyan adatokkal, amelyek a növendékek háborús gyűjtéseit sorolják föl.[13]

Az iskola fejlődését a háborús évek megakasztják, mind több zökkenőt, nehézséget okoznak a tanítás folyamatában.

Az 1942/43-as tanév évzáró ünnepélye a vallás és közoktatási miniszter rendeletére elmaradt.[14]

Az 1943/44-es tanévet november 3-án nyitották meg, s a bizonyítványokat az év megrövidítése miatt 1944. április 4-én osztották ki.

A tananyagot emiatt nem minden osztályban végezték el teljesen.[15]

Az iskolában több országosan ismert ember dolgozott. Ebben a két tanévben 1942-tol 1944-ig tanított a leánygimnáziumban fiatal tanárként dr. Szabó Magda magyar-latin szakos tanár, a későbbi jelentős írónő, aki talán itt bővítette élményanyagát az igen szigorú, merev szemléletű református gimnáziumok életét illetően, amely Abigél című regényében nyert írói megformálást. Szabó Magda az évkönyv tanúsága szerint igen aktívan bekapcsolódott az iskola és a város életébe. Már az első évben bemutató órát tartott magyar nyelvből, előadást Kosztolányiról, költeményeket szavalt a tanári kar által szervezett református kulturdélutánon. Átvette az önképzőkör irányítását is.13

Működésének második évében ugyancsak tartott bemutató órát latinból, egy nevelésügyi előadást "Az iskolai ünnepélyek jelentősége az ifjúság nevelésében", illetve "A modern latin oktatás problematikája" címmel. A városháza közgyűlési termében szervezett francia kultúresten Geraldy verseket szavalt, megnyitó beszédet mondott az önképzőkör latin ünnepélyén. Munkájának eredményességét az önképzőkör megélénkült, sokszínű programja bizonyítja.14

Az idők változásának megfelelően, a háborús veszteségek hatására 1942/43-tól a nemzeti nevelés váltja fel a magyar öntudatra nevelést, amelyben az áldozatkészséget és a szociális gondolatot hangsúlyozzák. Ekkor hallunk először az ifjúság társadalmi nevelésének és karitatív munkájának fontosságáról.

A háború utolsó évében és még a következőben is a tanár-hiány és a leánygimnázium épületének a Városi Bíróság részéről történő igénybevétele következtében a fiú- és leány-gimnáziumnak kényszerűen együtt kellett működnie. Az iskolaépületet politikai internálótábor, átvonuló hadifogolytábor céljaira használta a város, sőt egy időre a szeretetház öregjeit is itt helyezték el. A tanítás ezalatt a fiúgimnáziumban folyt Vörös Mihály megbízott igazgató irányítása alatt.[16]

 

 
       

   ( 5 vissza a lap tetejére )