Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Gregus Máté Tagintézmény

OM:029768, 6800 Hódmezővásárhely, Kaszap u. 29. Tel.: 62/535-490 , Fax: 62/535-491, e-mail:

közvetlen telefonszámok, GPS: N46.41101 E20.32421, TÉRKÉP

 Főoldal   Linkek   Adatbeírás   Órarend   Vendégkönyv   Fórum   English v.   Szótár  e-napló   moodle   e-mail 
  Az iskola története 1945-től napjainkig     Az első békeévek  
 


 

   


A háborús kiürítés és a hadmuveletek következtében az iskola és az internátus épülete, főként a külső falak és a tetozet jelentékeny sérüléseket szenvedtek. A belső helyiségeket 1946. július-augusztus folyamán a város, a szülok, a tanárok és a tanulók együttes áldozatkészségével sikerült használhatóvá tenni, így 1946 oszén az iskola ismét saját épületében kezdhette meg a tanítást Rácz Miklós magyar-német szakos békési tanár igazgatói megbízatása alatt.[17]

A háború befejezése után, 1945 augusztus 16-án az Ideiglenes Kormány rendeletileg kimondotta a 8 osztályos általános iskola létrehozását, mely 6-14 éves korig minden gyermek számára kötelezové vált. A rendelkezés szerint 1945 szeptemberétol meg kell nyitni az általános iskola V. osztályát, s fokozatosan meg kell szüntetni a polgári iskola és a gimnázium elso négy osztályát. Hódmezovásárhelyen is a rendelkezésnek megfeleloen indult az 1945/46-os tanév, majd fokozatosan megszunt a leánygimnázium I-IV. osztálya.


  tanév     I.    II.   III.  IV.   V.    VI.   VII.  VIII  Össz.    
                                                      .              
1944/45     29    41    38    38    33    22    25    26    252      
1945/46      -    44    50    46    46    41    25    24    276      
1946/47      -     -    40    46    47    40    36    27    236      
1947/48      -     -     -    41    31    41    32    34    179      
1948/49      -     -     -     -    40    35    27    30    132      

1946-tól a nevelés szelleme a demokratikus eseményeknek megfeleloen változott. A korábbi szervezetek átalakultak vagy megszuntek: a 117. sz. Pálóczi Horváth Mária leánycserkészcsapata csak 1947-ig muködött, s a Papp-Váry Elemérné Sportkör 1946-tól Szilágyi Erzsébet Sportkör néven folytatta a lányok testi nevelését. Természetesen a tanulók valláserkölcsi nevelésérol ezután sem mondtak le.

Ebben az ellentmondásos, de sok szempontból megújuló idoszakban lépett az iskola tantestületébe a másik kiemelkedo személyiség. Az 1946/47-es tanévben, pontosabban 1947. február 1-i hatállyal dr. Németh Lászlót a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól tanulmányi kísérletek folytatására óraadónak nevezték ki.[18]

A VIII. osztályban magyart, történelmet, gazdaságtant, a VII. osztályban bölcseletet, a VI. osztályban vegytant tanított összesen heti 13 órában.

"Az a három és fél év, amit a körgát bástyáján ülo kollégiumban, majd a Leány-gimnázium kiválása után a hajdani serfozoházban töltöttem: a kísérletezo kedv legnagyobb tombolása volt életemben." - írja a Kísérletezo ember címu muvében.[19] Az engedélyezett tanulmányi kísérletek során az 1946/47-es tanévben a VIII. osztályban a magyart a történelemmel vonja össze, amit az 1947/48-as tanévben a VII. osztályban folytat tovább. A VI. osztályban a vegytan és a fizika párhuzamos tanítását kezdeményezi.

1947. október 15-én tanártársainak tart eloadást "A tanítás játékosságáról". Az 1946/47-es tanévben a fiú- és leánygimnázium közös önképzokörét vezeti, amely két szakosztállyal: irodalmi és természettudományi szakosztállyal muködött. A következo tanévben a leánygimnáziumban már csak az önképzokör természettudományi szekcióját vezeti, s a vegytanszertár ore. 1948. október 19-én "A természettudományi tárgyak tanításának új szempontjai" címmel tart eloadást.[20]

A pedagógia a Németh László-i életmuben ezekben az években válik szépirodalmi témává. A regényekben, drámákban egyre gyakrabban jelennek meg a tanárhosök, a "Drága jó nyolcadik"-ról, az 1947-ben érettségizo leánygimnáziumi osztályról esszéregényt szándékozik írni, amely azonban végül is töredékben marad.[21] 17. oldal
Ettol a nyolcadiktól a 47-es ballagáson "könnyekkel küszködve" köszönt el, mint apa a gyermekétol: "Mint ahogy a tengerész nem tud meglenni a tenger mormolása nélkül, úgy nem tudok én élni leányaim híján." Könyvtárát szétosztja tanítványai között, mindegyik még egy verset is kap tole emlékkönyvébe. A "drága jó nyolcadiknak" hamarosan riválisa akad. A távozásuk után átvett hetedikrol írja késobb naplójában Németh László: "Középiskolai tanár még aligha forrt úgy össze osztályával, mint én ezzel." Az 1947/48-as tanévre még külön életét is föladja, beköltözik az iskolába. Az igazgatói lakásból kap egy szobát, ablaka a kertre néz, ahonnan "kellemes iskolazaj" szurodik be. Egyre otthonosabban érzi magát a tanárok között is, a leánygimnázium tantestületének családias légkörében.

Németh László neveloi munkáját - tanítványainak emlékezo szeretete mellett - tömören dokumentálja dr. Gaál László karcagi gimnázium igazgató, egyházkerületi kiküldött l947. májusi látogatását követo jegyzokönyv:[22]

"VII.o. lélektan: dr. Németh László. A lelki betegségek forrásairól volt szó. Az eloadó tanár tárgyismeretének óriási tárházából merít, amit mond, mindig jellemzo, mindig tanulságos. Eloadásában hol a filozófus, hol az orvos, hol az író érvényesül, de mindig úgy, hogy lebilincseli hallgatóságát, amely minden szavára szinte önfeledten figyel. Nem hiszi, hogy fel tudná mérni azt az értéket, amit ezek a tanórák a fiatal lelkek számára jelenthetnek, de azt tudja, hogy ezek emléke oket mint életük egyik legszebb és legnagyobb élménye, életük végéig kísérni fogja. Boldog lehet az intézet, hogy ilyen értékeket nyújthat tanítványainak."

Ez a jegyzokönyv egyben a felszabadulás utáni átmeneti idoszak változásairól is képet ad. "A nevelo és tanító munkát vizsgálva nagyon megnyugtató tapasztalatot tett ... lélekben és módszerben igyekeztek alkalmazkodni az új idok kívánalmaihoz. Mindez örömmel tölti el a szemlélot, s azzal a bizonyosságba vetett reménységgel, hogy az intézet megbízható központja lesz a demokratikus nonevelés ügyének."

1948. június 16-án az országgyulés megszavazta az iskolák államosításának törvényét, mellyel a XXXIII. tc. értelmében a gyermekek 61%-a került eloször világi iskolákba.

Következésképpen az 1948/49-es tanév legnagyobb jelentoségu eseménye az iskola államosítása volt. Ez névváltozást is jelentett, az intézmény új neve: Hódmezovásárhelyi Állami Leánygimnázium lett. Az államosítást végrehajtó rendelet az iskola majdnem valamennyi tanárát meghagyta eddigi szolgálati helyén, s oket 1948. júliusi hatállyal állami alkalmazottá minosítette át. Valamennyien esküt tettek ez alkalomból.

Az esküt tevok között van Németh László is. "Az idén már csak azért vágtam neki a tanévnek, mert az államosítással járó tanárvándorlásban nem akartam az iskolát cserben hagyni" - írja Ortutai Gyula Vallás és Közoktatásügyi miniszternek.[23] Nyugodt lelkiismerettel írhatja alá esküokmányát. Nem a megélhetés kényszerébol, hanem belso meggyozodésbol teszi. (A tanári eskü szövegét lásd a 4.sz. mellékletben.)

Németh László nem meggyozodésének változása, hanem körülményei következtében 1948 decemberében önkéntes elhatározásából megvált az iskolától. "Iskolai munkáját óriási felkészültsége, hivatásszeretete és nagy lelkesedés jellemezte. Kartársai és tanítványai egyaránt szerették. Távozása annál is nagyobb veszteséget jelentett számunkra, mert a képesítéshez nem kötött tárgyakat is komoly szaktudással tanította" - így búcsúzik tole az 1948/49. iskolai évben megjeleno, az iskolaéletet a fennállásától 19 éven át megörökíto utolsó évkönyv.[24]

Ennek az évnek a krónikájához tartozik az a nagyszámú hivatalos látogatás, amely azt bizonyítja, hogy a tanügyi fohatóságok fokozott figyelemmel kísérték az államosított iskola munkáját. Májusban például meglátogatta az intézetet dr. Ortutay Gyula Vallás és Közoktatásügyi miniszter is, és elbeszélgetett a tanítványokkal.

1948, az államosítás éve komoly változást jelentett az oktatás - nevelés területén is. "Tisztában voltunk azzal, hogy másként kell tanítanunk, mint a múltban".23 A feladat a demokratikus szellemu tanítás, a természettudományos világnézet alapjainak lerakása, a sovinizmus kiirtása, a dialektikus szemlélet elterjesztése volt, ami nem egy régi tanárnak okozott lelkiismereti válságot, sok-sok bizonytalanságot. Mindez szükségessé tette a tantestület átképzését, állandó önképzését.

Ennek érdekében bekapcsolódtak az 1949. március elején induló - s ma már mulatságosnak tuno - "Nevelj jobban!" munkaversenybe, a tanulók pedig a "Tanulj jobban!" munkaversenybe. Az utolsó évkönyv szerint "a versennyel lemérhetoen sikerült emelnünk a tanítás színvonalát, erosítenünk a munkafegyelmet, csökkentenünk a késések, mulasztások számát".23 A fordulat éve után növekedtek az iskolát érinto társadalmi elvárások, ezért felgyorsultak az iskolában bekövetkezo változások.

 

 
       

   ( 5 vissza a lap tetejére )