Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola

OM:202718, 6800 Hódmezővásárhely, Árpád u. 8. Tel.: 62/535-490 , Fax: 62/535-491, e-mail:

közvetlen telefonszámok, GPS: N46.41101 E20.32421, TÉRKÉP

 Főoldal   Linkek   Adatbeírás   Órarend   Vendégkönyv   Fórum   English v.   Szótár  e-napló   moodle   e-mail 
  Az iskola története 1945-től napjainkig     A Mezőgazdasági- és általános gépész képzés megindulása  
 


 

   


Hódmezővásárhely alapvetően mezőgazdasági városként érte meg a háború végét. Ebben az időben itt csak az 1889-ben alapított Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár muködött, amely többszáz embernek adott munkalehetoséget.[28]

Az iskola késobbi gyakorlati képzo helye és a végzett tanulók fo elhelyezkedési lehetosége szempontjából nagy fontosságú a HÓDGÉP (Hódmezovásárhelyi Mezogazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat) és METRIPOND Mérleggyár, ezért történetükre röviden ki kell térni.

A város vezetoi küzdöttek azért, hogy további munkaalkalmakat teremtsenek. A három éves terv idoszakában országszerte sorra megalakultak a gépállomások, s velük együtt a megyei gépjavító vállalatok és alközponti javító muhelyek. A hódmezovásárhelyi traktorállomást (mely a HÓDGÉP elodjének tekintheto) 1948. októberében avatták fel a Kutasi úton. Ez néhány év alatt - a Rárósi úton késobb felépült új szerelocsarnoka ellenére - szuknek bizonyult, így Csongrád és Békés megye mezogazdasága igényeinek kielégítésére 1952-ben megkezdodött az ország egyik legnagyobb mezogazdasági gépjavító üzemének építése. Az új üzem feladata volt a traktorok, arató- és cséplogépek, majd kombájnok és egyéb mezogazdasági gépek javítása. Mindez már kezdetben jelentos számú (350 fo) dolgozó foglalkoztatását jelentette, döntoen gépszerelo, illetve fémforgácsoló szakmában.[29]

A kormány a mezogazdaság igényének kielégítésén túl is szorgalmazta a vidéki ipartelepítést, s már 1949-ben megszületett az a kormányhatározat, amely a volt Schember Mérleggyárnak Budapestrol Hódmezovásárhelyre telepítésérol döntött. A munka 1951-ben kezdodött, amit eloször 130 munkás és 25 muszaki-adminisztratív dolgozónak a fovárosból Vásárhelyre költözése kísért.

Néhány év múlva jelentkezett a megfelelo szakmai utánpótlás igénye, így hamarosan megszervezték az ipari tanuló képzést, illetve a rokonszakmával rendelkezok átképzését. Az akkori mérlegek alapvetoen mechanikusak voltak, így a képzés is ezen szakmákra irányult. A termelés felfutása a dolgozói létszám bovítését igényelte, azonban a muszakilag kvalifikált munkavállalók felvétele a korábbi, alapvetoen mezogazdasági jellegu városban mindinkább nehézségekbe ütközött.

Click here for Picture Ezért az iskolában a Szegedi Gépipari Technikum kihelyezett hódmezovásárhelyi tagozatán kétéves szaktechnikusképzo tanfolyam indult. Korán, még 1958-ban megkezdodött az optikai és elektronikus mérlegek fejlesztése is, melyhez a budapesti Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium nyújtott segítséget.[30]

Létrejöttek tehát Hódmezovásárhelyen azon gépészeti és muszeripari profilú vállalatok, amelyek fejlodésük során jelentos munkaero igénnyel léptek fel. Ezt kezdetben teljes mértékben hagyományos (a nyolcadik általános iskolai év utáni három éves) szakmunkásképzéssel elégítették ki, azonban mindkét vállalatnál fokozatosan összetettebbé váltak a munkafolyamatok, s ezzel magasabb elméleti képzettséget feltételeztek.

A képzés tartalmát és formai kereteit tekintve a középfokú szakoktatás Magyarországon 1945 óta sokat fejlodött. Lényeges elorehaladást jelentett ezen a téren az 1950-ben szervezett technikumi rendszer. Elmaradt azonban a tananyag folyamatos korszerusítése és a tananyag, valamint a tankönyvek maximalista módon közelítették meg az egyes témákat. A gyakorlati oktatás is gyakran nem üzemszeru viszonyok között valósult meg. Ezen probléma megoldására 1960-ban hozták nyilvánosságra a közoktatási rendszer szocialista továbbfejlesztésének irányelveit. "Olyan ipari, mezogazdasági, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolákat kell szervezni, amelyek célja az, hogy középfokú általános és szakmai muveltséget adjanak. Ezekben az iskolákban a tanulmányi ido 4 év. A tanulók érettségit és szakvizsgát tesznek. Az iskola elvégzése után szakmájukban elhelyezkedhetnek, egy-két évi gyakorlati munka után felsoipari (mezogazdasági stb.) iskolára, illetve egyetemre jelentkezhetnek."[31] Az 1961. évi III. törvény ezen társadalmi feladatoknak megfeleloen határozta meg a szakközépiskola célját: "A szakközépiskola elmélyíti és bovíti az általános iskolában szerzett ismereteket; továbbfejleszti a tanulók muveltségét, szocialista világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését, és valamely szakmában képesítést nyújt."[32]


 A középfokú oktatás                                            
szerkezeti változása                                            
  Magyarországon 33                                             
  tanév    gimnázium %     szakközép. %      szakmunkás. %     
 1950/51   26              28                46                
 1955/56   35              15                50                
 1960/61   33              15                52                
 1965/66   30              21                49                
 1970/71   22              22                56                

A kvalifikált szakmunkásképzés a szakközépiskolákban kimondott cél volt, mely politikai tartalommal is bírt. "Az érettségizett szakmunkásokat képzo szakközépiskola a társadalom azon igényébol is született, hogy a gimnáziumok és a szakmai képzést nyújtó szakközépiskolák közötti egészségtelen arány megváltozzék, így minél több középiskolai tanuló az érettségivel egyidejuleg azonnali munkába állást is biztosító képzéshez jusson, ugyanakkor egyre világosabbá vált, hogy irányító munkakörre alkalmas technikusok középiskolában már nem képezhetok, mert nem szerezhetnek 18 éves korig a mai fejlodésnek megfelelo tapasztalatot."[34]

Létre kellett tehát hozni Hódmezovásárhelyen is a vállalatok profiljához és szakképzettségi igényszintjéhez igazodó iskolát. A Kossuth Zsuzsanna Állami Általános Reálgimnázium alkalmasnak látszott erre a feladatra.

1962 augusztus 26-án váratlanul kapta meg azt a megyei utasítást, hogy a muködo gimnáziumi osztályok mellett kezdjék meg a növényvédo gépész szak oktatását. Képzési anyaga részben magát a növényvédelmet (tehát kifejezetten mezogazdasági ismereteket), részben pedig az ennek megfelelo technológia során használt gépek felépítését, kezelését és javítását tartalmazta.[35]

A szakközépiskola kialakulását a helyes megoldás keresése és sok tekintetben a bizonytalanság jellemezte, mivel ugyanebben az évben a Bethlen Gábor Gimnáziumban a mezogazdasági gépszerelo szakot indították. Természetesen akkoriban egyik iskola sem rendelkezett a szakmák gyakorlati részéhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, így a következo tanévre nyilvánvalóvá vált, hogy a célszerutlen az ilyen intézmények közötti szakok elosztása. Addig a növényvédo gépészek szakmai gyakorlatát a helyi Állami Gazdaságban és a Szántó Kovács János Termeloszövetkezetben, míg a gépszerelokét a Gépjavító Vállalat tanmuhelyében óraadó tanárokkal végezték. 1963. januárjában megszületett a döntés: a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium fokozatosan szakközépiskolává alakul át: a következo tanévtol átveszi a Bethlen Gimnáziumból a mezogazdasági gépszerelo szakot, s mellé indítja a mechanikai muszerészt és a géplakatost.

Egy késobbi, a szakmai elméleti és gyakorlati oktató-nevelo munka helyzetét elemzo felmérés a választást az alábbiakkal indokolja:[36]

"Növényvédo-gépész: a mezogazdaság fejlesztése elsosorban gépesítést és kemizálást igényel. A korszeru növényvédelem évenként nagy összegu kártételtol óvhatná meg mezogazdaságunkat.

Mezogazdasági gépszerelo: a termeloszövetkezetek ero- és munkagép parkja évrol évre no, a gépállomások gépjavító állomásokká szervezése folyamatban van. A hmvhelyi Gépjavító Állomás fo profilja a mezogazdasági elektromos berendezések javítása.

Géplakatos: a hmvhelyi Gépjavító Vállalat fo profilja országosan a Diesel-üzemu mg-i erogépek szerelése, javítása.

Mechanikai muszerész: a hmvhelyi Mérleggyár, a város és környéke szolgáltató ipara igényel számításunk szerint ilyen szakmunkásokat."

A négyirányú szakképzés egyrészt megfelelo muszaki bázis létesítését igényelte, másrészt új szakoktatók alkalmazását. Nagy feladatot jelentett a muhelyek kialakítása, amelyet épületbovítés nélkül, az épület alatti széles pincerendszerben kellett létrehozni. A szerszámok, gépek, a megfelelo muszaki feltételek biztosítása nem volt egyszeru. Kiss Károly igazgató a város üzemeivel szoros kapcsolatot alakított ki, így szerzett embereket, gépeket az oktatáshoz. Az induláshoz szükséges tapasztalatokat Miskolcon és Gyöngyösön muködo hasonló típusú iskolákban tett látogatásokkal nyerték.

Késobb az iskolavezetésnek további nagy feladatot jelentett a környezo üzemektol átkerült szakoktatók átállítása a tanításra, beillesztésük a tantestületbe. Az induló idoszak oktatói késobb érettségit tettek, többen pedig pedagógiai képesítést szereztek, hogy megfeleljenek az iskolai követelményeknek. Közben a leányiskola lassan fiúiskolává változott, hiszen az elobbi 4 szak elsosorban a fiúk számára volt vonzó.

Az itt végzett fiatalok 4+2-es rendszeru képzéssel (hetente 4 nap elmélet és 2 nap gyakorlat) szakmunkás bizonyítványt és érettségi oklevelet kaptak. A teljes átalakulás szakközépiskolává 1967-re fejezodött be. Az iskola neve ebben az idoben, s egészen 1971-ig Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Ipari Mezogazdasági Szakközépiskola volt.

Click here for Picture

Az indulás kezdeti nehézségei után csak viszonylag alacsony muszaki feltételeket sikerült biztosítani. A muemlék épület alagsorában három muhelyterem és egy raktárhelyiség fél éves késéssel lett átadva. 1964 decemberében szükségmegoldásként házilagosan építették fel a gépállomány tárolásához és a gépszerelés gyakorlásához használható nyitott gépszínt. Mindezek néhány átmeneti év után az ellenorzo szervek növekvo kritikáját váltották ki. Az alagsori muhelyek nedvesek voltak, rozsdásodtak a szerszámok, tönkrementek a muszerek.[37] A régen várt muszaki eloadóterem is csak késve, 1968-ban került kialakításra.

Ezzel ellentétben az iskola a közismereti tárgyakat kiemelkedo színvonalon, megfelelo felszereltséggel oktatta. "Tárgyi eszközök, szemlélteto eszközök, készülékek szempontjából a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola a megye egyik legjobban felszerelt intézete. Magnetofon, lemezjátszó, diavetíto, írásvetíto, hangszalagok, lemezek, térképek megfelelo mennyiségben állnak a tanárok rendelkezésére."[38]

Már akkor felmerült az új épület felépítésének szükségessége. "Az épület muemlék. A mai iskola és különösen a szakközépiskola igényeinek nem felel meg. Ezzel az illetékesek is tisztában vannak és ezért tervezik az új épület megépítését." [39]

 

 
       

   ( 5 vissza a lap tetejére )